2011. június 26., vasárnap

Haláli húzás

A köztiszteletben álló Albus Percival Wulfric Brian Dumbledore halálának évfordulójához közeledve az ország számos pontján megemlékezéseket tartanak a kiváló mágus emlékére. Egy, a Reggeli Prófétához nemrégiben eljuttatott névtelen levél alapján azonban riportereink nem a kerületi nyugdíjasklub külön gyűlésére siettek, hogy felidézzék Dumbledore nagy tetteit, hanem egy sokkal érdekesebb történetnek készültek a végére járni. A levélíró ugyanis azt állítja, a Roxfort valaha volt legdicsőbb igazgatója nemcsak hogy nem Perselus Piton keze által halt meg, hanem nagyon is életben van, csak éppen új életet kezdett egy malibui kisebb kastélyban. Volt kollégája, Piton professzor (egykori halálfaló és hajsamponmodell) segítségével szándékosan rendezték meg halálát, hogy így minden feltűnés nélkül tudjon kivonulni az iskola fárasztó, unalmas és szürke falai közül.

Hírforrásunk szerint a segítségért Piton még jutalmat is kapott, nevezetesen egy repülő jachtot és egy saját exkluzív bájitalkészletet, illetve egy páncélozó-bűbájjal védett tornatermet, ahol kedvére gyakorolhatja a Sötét varázslatok kivédése nevű tárgy oktatását.
És hogy mivel tölti napjait az ex-igazgató? Ébredés után a Reggeli Próféta hasábjaiból tudakozódik, hogy még mindig halottnak hiszi-e a világ. Reggelente egy kilométert kocog a tengerparton, majd a villája teraszán együtt reggelizik a főnixmadarával (kedvenc csemegéje a tüzes keserűfűgyökér, azonban Dumbledore inkább málnadzsemes kenyeret eszik). Délelőtti teendői között szerepel legalább három zacskó Mindenízű Drazsé elfogyasztása, mert azt reméli, egyszer sikerül valami elviselhető izű bogyót találnia. Próbálkozásai eredményét egy naplóban vezeti, amelynek néhány lapját tikos forrásunk lemásolta, és elküldte nekünk, így tudjuk, hogy az idős professzor kóstolt már például rozsdás traktor, levegő, sáskanyál és tintával átáztatott papírgalacsin ízű darabokat is. Az ebédet rendszerint a helyi golfklubban költi el, ahol is néger pincérnek álcázva jelenik meg, majd délutáni sziesztája keretében a Varázsrádió kívánságműsorát hallgatja (néha-néha számot is küld magának álnéven) és bonyolult kötésmintákat tanulmányoz. Esténként rendszerint terjedelmes könyvtárából választ olvasnivalót és eltökélt szándéka elsajátítani az önkifordítás mesterségét.

Riportereink mindenképp fel akarták keresni a levélben megnevezett helyet, azonban anyagi források és szabadság híján kénytelenek voltak mégis a helyi tűzoltózenekar megemlékezésén részt venni, amely még csak nem is Albus Dumbledore-ról, hanem egyik hősi halált halt kollégájukról, Sárkányperzselte Samuelről szólt.


írta: Michelle Rose Charity

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése